A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadta el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §.

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, illetőleg a hasznosító szervezetek által megállapított horgászrendek, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §.

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

• a./ aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefügg szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak.
• b./ akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy hal védelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.
• c./ aki a horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat megsérti, és a cselekmény végrehajtásában tetten értek.
• d./ aki a vízhasznosító egyesületek, horgászszervezetek által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi.
• e./ aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesületek, horgászszervezetek alapszabályszerű működését veszélyezteti.
• f./ aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja.
• g./ aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.
• FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §.

(1) Fegyelmi büntetések:

• a./ figyelmeztetés
• b./ megrovás
• c./ szigorú megrovás
• d./ az egyesület vízén, vagy a feljelentő hasznosító vízén a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás (ami kapcsolódó hal védelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén az adott vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának a tilalmát jelenti). e./ az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
• f./ egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
• g./ a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás.
•  

(2) Indokolt esetekben a 3. §. (1) bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ ponttal együtt is ki lehet szabni.

(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak 3.§.(1) bekezdés b./, c./ és d./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

(4) A 3. §. (1) bekezdés d./ pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két év.

(5) A 3. §. (1) bekezdés e./ pontja szerinti a tagsági jogoktól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.

(6) A 3. §. (1) bekezdésének d./ és g./ pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetben legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthet. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. §. (1) bekezdésének g./ pontja alapján kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti.

Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

HATÁSKÖRÖK

4.§.

1. (1). Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. e./ pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.
   
2. (2) Az (1) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta. Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél. Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

5.§.

1. (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezhet: Halászati őr, esküt tett társadalmi őr,vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet, megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan bármely személy írásban, két tanúval hitelesített formában az egyesület elnökéhez címezve.A halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.
   
2. (2) Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhet el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
   
3. (3) Elrendelésre jogosultak: az illetékes egyesület vezetősége, vagy elnöke.
   
4. (4) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről ( tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően )azonnal gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. §. a./, b./, c./, d./ e./ bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

ELÉVÜLÉS

6.§.

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntet, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERV MŰKÖDÉSE

7.§.

1. A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból, 5 fős bizottság esetén 3 fő jelen van.
   
2.  Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ági rokona, házas vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (pl.: elfogultság) nem várható el.
   
3.  A másodfokú, eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg vizsgálóbiztosként az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

8.§.

1. A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíhatja.
   
2. 
   
3. Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy (szükség esetén) annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
   
4.  Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
   
5.  Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.A vétség elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőség fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban ( a bizonyítási eljárás mellőzése esetén ) csak a 3. §. (1) bekezdés a.) vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
   
6.   Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai közül(a felmerülő költségek megtérítése mellett) megidézhtők, mások pedig meghívhatók.Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.
   
7.  A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
   
8.   Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek.
   
9. Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 9.§.

1. (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyv vezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.
   
2. (2) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti a jegyzőkönyv vezető írja alá.
   

10.§.

1. (1) A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet a szerv elnöke azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
   
2. (2) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vontszemély: a./ terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség; b./ a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg c./ a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható; d./ terhére rótt fegyelmi vétség elévült az eljárást határozattal megszünteti.
   
3. (3) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll: Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét,egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második ( rendelkező ) részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.
   

Emellett rendelkezni kell:

• a./ az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől.
  
• b./ elmarasztaló határozat esetén: Az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonásaa kiszabott büntetésnek nem vele járó következménye.
  

A területi engedély visszavonása felől, a 3. § .(1)bekezdés d./pontjában meghatározott büntetést alkalmazták. Annak az időszaknak a kiszabott (hónapokban vagy években megállapított) büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedélybevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta.A büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt. Az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja. A korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását. A határozat harmadik ( indokolási) része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

11.§.

1. (1). Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.
2. (2). Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követ tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.
3. (3). Ha a 3. §. (1) bekezdésének d./ pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

12.§.

1. (1) A 3. §. (1) bekezdésének d./ - f./ pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.
   
2. (2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdőnapja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. §. (4) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követ idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől. Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!) , hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.
   
3. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést ha arra lehetőség van a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövet tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a bevezető ajánlás 7. pontjában meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség ( mert pl. az elkövet nem jelent meg a tárgyaláson)ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljártfegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.
   
4. (4) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen ki kell hirdetni.
   
5. (5) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó másodfokú eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

13.§.

1. (1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.
   
2. (2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
3. (3) A fellebbezést az elnök ( az ügy irataival együtt ) a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
4. (4) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
5. (5) A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
6. (6) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.
7. (7) Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

PERÚJÍTÁS

14.§.

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az perújítás elrendelése vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének, választmányának, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő , illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK
MELLŐZÉSE

15.§.

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület elnökségétől, vezetőségétől, választmányától abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. §. d./, e./, f./, g./ pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

16.§.

(1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás erendelése előtt – a súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével - a 8. §. (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon. (2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

Elfogadta a Berekalji Horgász Egyesület 2008.11.29.-i Közgyűlése.

Szűgy, 2008. november 29.